Magyarország részesedése nőtt az uniós közvetlen forrásokból, de az összeg csökkent
Két év alatt ismét 1 százalék fölé nőtt Magyarország részesedése a közvetlen brüsszeli forrásokból, ám az elnyert összeg euróban csökkent. A 2021–2025 közötti ötéves teljesítmény kevesebb mint a lakosságarány fele, és programonként szélsőséges különbségek látszanak, a Horizon Europe-ban például nőtt a lemaradás
A 2023-as mélypontról két év alatt ismét 1 százalék fölé emelkedett Magyarország részesedése a közvetlenül Brüsszelből elnyert uniós forrásokból, ami első ránézésre fordulatot jelez. Az összkép azonban árnyalt: miközben a részesedés aránya nőtt, az ország által ténylegesen megkapott összeg euróban tovább csökkent.
Mit tudunk
Az eredményeket az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda Nonprofit Kft. (MFOI) összesítette. A 2021–2025 közötti ötéves időszakban a magyar teljesítmény kevesebb mint fele annak, amit pusztán a népességi súly indokolna. Programonként jelentős eltérések láthatók: az Erasmus+ tartós magyar sikertörténet, a LIFE és az Innovation Fund 2025-ben markáns javulást mutatott, ugyanakkor a Horizon Europe-ban tovább nőtt a magyar lemaradás. A jelentés kiemeli, hogy a részesedés arányának javulása ellenére az abszolút összeg euróban mérve csökkent, írja a Portfolió.
Miért fontos
Az aránybeli javulás politikai kommunikációban kedvező, de a pénzügyi realitásokat a bevont euró határozza meg: kevesebb elnyert forint‑értékű uniós forrás hosszabb távon lassíthatja a beruházásokat és a fejlesztési programokat. A programok közötti nagy szórás azt jelzi, hogy Magyarország egyes területeken versenyképes maradt (például Erasmus+), míg a kutatás és innovációs zászlóshajóban, a Horizon Europe-ban a hátrány tovább nőtt, ami a hazai kutatói‑és innovációs ökoszisztéma nemzetközi pozíciójára vet árnyékot. Az MFOI-adatok alapján a következő döntések és forrásallokációk prioritása meghatározó lesz ahhoz, hogy az arányos részesedés euróban is növekedjen
