A felzárkózás ellenére sok keletnémet másodrendűnek érzi magát, a választásokon ez megmutatkozott
Harminchat év után sok keletnémet továbbra is másodrendűnek érzi magát, ami a szeptemberi tartományi választásokon az AfD és a Die Linke eredményeiben is látszott. Ugyanakkor a bérek és a vásárlóerő jelentősen közelítettek a nyugatnémet szinthez és több uniós országhoz képest erősebbek.
A volt NDK területén az 1991-es, nyugatnémet szinthez viszonyított átlagbérek még korábban 50 százalékon álltak; ez a mutató ma mintegy 85 százalékra emelkedett. A bérek növekedése mellett a keletnémetek vásárlóereje több uniós tagállam polgárainál, valamint egyes francia, svéd és dán térségek lakóinál is magasabb.
Mit tudunk
Szeptemberi tartományi választások eredményeiben az elégedetlenség megjelent: az AfD és a Die Linke sikere rávilágított a társadalmi feszültségekre. A keletnémet vásárlóerő a lengyelekét és a csehekét 25–40 százalékkal, Kelet-Magyarország lakóinak vásárlóerejét akár 50 százalékkal haladja meg.
Előzmények
A felzárkózás mértéke több évtized gazdasági folyamatainak eredménye; a forrás kérdéseket tesz fel arra vonatkozóan, miért nem érzik az emberek a javulást mindennapi életükben, írja a Portfolio.
