A finn elnök és a norvég kormányfő közösen tárgyaltak Putyinnal a háború lezárásáról
Finnország elnöke, Alexander Stubb és Norvégia miniszterelnöke, Jonas Gahr Støre közösen telefonált Oroszország elnökével, Vlagyimir Putyinnal, a háború lezárásáról és a deeszkalációról egyeztetve; a beszélgetést Kijevvel egyeztették, és előkészítésként értékelték a novemberi abu-dzabi tárgyalásokat.
Alexander Stubb, Finnország elnöke és Jonas Gahr Støre, Norvégia miniszterelnöke október 27-én közös telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyinnal a háború lezárásáról és a deeszkalációról. A finn elnök hivatalos közleménye szerint a beszélgetést Kijevvel egyeztették, és a két vezető nem Európa hivatalos képviselőjeként járt el.
Mit tudunk
Stubb a beszélgetés után azt mondta: „A vita őszinte és érdemi volt.” A finn elnöki iroda közlése szerint a vezetők azt is hangsúlyozták, hogy tovább támogatják Ukrajnát, és újra kell indítani a béketárgyalásokat. Støre közölte, hogy a két európai vezető a deeszkaláció fontosságát emelte ki, és felhívta a figyelmet a háború „óriási emberi és anyagi költségeire”.
A beszélgetésről a Kreml rövid közleményt adott ki, amely szerint „az oldalak véleményt cseréltek az ukrán válság rendezéséről”, és hogy a megbeszélés során figyelembe vették Putyin korábbi találkozójának az eredményét. A Kreml szerint a konfliktus rendezése volt a hívás fő témája.
Kapcsolódó egyeztetések és közelmúlt
Stubb irodája azt írta, hogy a telefonbeszélgetés követi az október 20-i oslói találkozót, amelyen Stubbot és Støret Volodimir Zelenszkij, az ukrán elnök és Steve Witkoff, korábbi amerikai különmegbízott követte. Az oslói találkozó után Witkoff Oroszországba utazott, és Putyinnal is tárgyalt. A finn elnöki közlemény szerint Stubb és Støre a hívás során előkészítették a novemberre tervezett abu-dzabi, ukrán–amerikai–orosz szintű tárgyalások csapatok szintjén történő előkészületeit.
Reakciók és nemzetközi kontextus
Volodimir Zelenszkij a hívás után közölte, hogy köszöni a részletes tájékoztatást, és kiemelte: „Alex és Jonas világossá tették a orosz vezetőnek, hogy valódi deeszkalációs lépések szükségesek az energia és az infrastruktúra ügyében.” Zelenszkij azt is írta, hogy megvitatták „különböző formátumokat” a további együttműködésre Európa partnereivel a diplomácia, a védelem és a közös biztonság támogatására.
Dánia miniszterelnöke, Mette Frederiksen „nagyon szkeptikusnak” nevezte az kezdeményezést, és azt mondta, hogy az európai országok nem vettek részt a hívás koordinálásában; szerinte Európának egységesnek kell maradnia. Svédország miniszterelnöke, Ulf Kristersson azt közölte, hogy a békének az erőn keresztül kell eljönnie, nem az Oroszországnak való engedékenységen keresztül, és hangsúlyozta, hogy korábbi próbálkozások nem hoztak előrelépést.
Az Európai Bizottság szóvivője, Paula Pinho azt mondta: „Jegyezzük meg a hívást, amely kizárólag kétoldalú alapon történt, és az oslói találkozó követő lépése.” Hozzátette, hogy az EU „egységes abban az elköteleződésben, hogy véget vessen ennek a borzalmas háborúnak, és olyan békét érjen el, amely igazságos és fenntartható.”.
A cikk szerint a washingtoni, moszkvai és kijevi tárgyalásokra Abu Dhabiban tervezett találkozó várhatóan 2026 novemberében kerül sor, írja a Politico.
