A Student list győzött a szerb parlamenti választáson, vezető nélküli mozgalom lett a legnagyobb erő

A választási eredmény mögött egy olyan politikai kultúra áll, amely a szerző szerint két évig tartó, széles körű szakmai és nyilvános vitákon alapult, és amely a tradícionális pártrendszert felülírva kollektív döntéshozatalt épített fel.

Mit tudunk

A szerző, aki korábban részt vett a mozgalomban és jelöltként is szerepelt, közölte, hogy a Student List győzelme nem hagyományos pártszervezetre, hanem leaderless, kollektív önkormányzásra alapuló mozgalomra vezethető vissza. A lista 250 jelöltjéből 134-en doktori fokozattal rendelkeznek, 44 százalék nő, és a mostani számítások szerint 135–140 képviselő jut be a parlamentbe.

Matković azt írta, hogy a mozgalom kialakulása a 2024–2025-ös egyetemi foglalások és plenáris ülések keretében kezdődött, ahol a hallgatók hosszan, gyakran több órán át vitatták a társadalom és a gazdaság kérdéseit. A beszélgetések témái között szerepelt többek között a lítiumkitermelés, az oligarchák gazdasági ereje, valamint az egészségügy és az oktatás.

Előzmények

Matković felidézte, hogy a diákmozgalom előtti években a politikai vezetés és a külföldi befektetések, így multinacionális cégek tevékenysége sok vitát váltott ki. A szerző szerint a szerbiai beruházási projektekkel kapcsolatban jelentkező visszaélések és a tiltakozók elleni bánásmód hozzájárult a közvélemény formálódásához. A szerző azt is közölte, hogy személyesen halálos fenyegetéseket kapott egy kritikus tudományos közlemény megjelenése után.

Mi következik

Matković rámutatott, hogy a mozgalom több, egymással ideológiailag eltérő csoportot tömörít, és sok képviselő még nem töltött be közhivatalt, ezért kérdéses, hogy a leaderless szerkezet miként működik majd kormányzás közben. A szerző felhívta a figyelmet arra is, hogy bár Aleksandar Vučić vereséget ismert el, ez szerinte nem feltétlenül jelenti a rendszer végét; szerinte a vereség beismerése stratégiai lépés lehet a párt szervezetinek megőrzésére egy esetleges visszatéréshez.

Matković úgy fogalmazott, hogy a szerb példa olyan kísérletként értelmezhető, amelyet más európai országok is tanulmányozhatnak, különösen ott, ahol az oktatás, lakhatás és környezetválságokra adott kormányzati válaszok elégtelennek tűnnek. A szerző úgy vélte, hogy a világ figyelmére van szükség, mert ez a kísérlet újfajta politikai módszereket hozhat.

Matković megnevezte magát mint forrást: ő posztdoktori kutató Barcelonában és a Transnational Institute kutatója, aki környezettörténettel, politikai gazdaságtannal és Jugoszlávia történetével foglalkozik, írja a TheGuardian.