Az EU közös felmelegedési pályát és jogi keretet javasol a klímahatások kezelésére

Brüsszel új megközelítést javasol az éghajlatváltozással szembeni európai fellépéshez: a Bizottság bemutatta a klímaalkalmazkodási keretrendszert, amely a megelőzés mellett a következmények kezelését is a gazdaság- és biztonságpolitika központi elemévé tenné. A bemutatón Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta: „Az éghajlati kockázatok kezelésének európai megközelítésének célja az, hogy előre lássuk, megelőzzük és kezeljük ezeket a kockázatokat”.

Mit tudunk

A Bizottság háttéranyaga szerint a klímaváltozással kapcsolatos emberi és gazdasági veszteségek jelentősek: előzetes adatok alapján több mint 35 000 ember halt meg hőséghez köthetően. A 2022 és 2025 közötti időszakban a klímaváltozás okozta gazdasági károk becsült értéke elérte a 200 milliárd eurót, ami évente átlagosan mintegy 50 milliárd eurót jelent.

A keretrendszer lényege, hogy a klímaalkalmazkodást ne csak környezetvédelmi feladatként kezeljék, hanem a gazdasági ellenállóképesség és az európai versenyképesség feltételeként. Ennek részeként a Bizottság azt javasolja, hogy az éghajlati kockázatokat már a beruházási, infrastruktúra-fejlesztési és szakpolitikai döntések előkészítésekor vegyék figyelembe, és az alkalmazkodás számos ágazatot érintsen, az energetikától a mezőgazdaságon és a közlekedésen át az egészségügyig.

A javasolt klímaellenálló képességi törvény közös felmelegedési pályát határozna meg: 2030-ra 1,5 Celsius-fok, 2050-re 2 Celsius-fok és 2100-ra 3 Celsius-fokos globális felmelegedéssel számol az iparosodás előtti szinthez képest. A közös forgatókönyv célja, hogy a tagállamok összehasonlíthatóbb módon mérhessék fel a jövőbeli kockázatokat.

Eszközök és intézkedések

A Bizottság gyakorlati eszközöket is javasol. Tervezik egy európai éghajlati térkép létrehozását, amely segíti a különböző területek várható veszélyeinek felmérését, továbbá digitális platformokat hoznának létre az alkalmazkodási megoldások kiválasztásához és a már kipróbált intézkedések megosztásához. A Bizottság külön európai hőhullámtervet, klímabiztosítási szövetséget és vízügyi kezdeményezést is előkészít, valamint azonosítaná Európa száz leginkább klímasérülékeny területét.

Gazdasági érvekre hivatkozva a Bizottság becslése szerint évente mintegy 70 milliárd euró beruházásra lenne szükség a klímaalkalmazkodás és az ellenállóképesség megerősítéséhez. A háttéranyag szerint az alkalmazkodási beruházások megtérülése az elkerült károk révén a befektetett összeg tízszeresét is meghaladhatja. Emellett a bizottsági anyag ipari lehetőséget is lát: a globális klímaalkalmazkodási megoldások éves piacának bevételei a becslés szerint 2050-re elérhetik a 3,5 ezer milliárd eurót.

Előzmények és jogi illesztés

A Bizottság a klímaellenálló képességi törvénnyel egyszerre szeretné összehangolni a meglévő tervezési kötelezettségeket: a javaslat az európai klímatörvény és az uniós irányítási rendelet keretében előírt tervezés összevonását célozza. A közös keret nem írna elő minden tagállamra azonos intézkedéseket; a nemzeti, regionális és helyi hatóságok továbbra is saját kockázataikhoz igazíthatják a válaszaikat.

Mi következik

A Bizottság közölte, hogy a most bemutatott kezdeményezés a további jogalkotás és végrehajtás alapját teremti meg. A testület az európai klímaellenálló képességről szóló uniós stratégiai tervet 2028-ra ígéri, írja a HVG.