Európai fővárosok nem várnak Brüsszelre, saját közösségimédia-tilalmakat hoznak
Az EU Kids Act bemutatása után több tagállam nem várja meg a közös szabályozást, és saját törvényekkel korlátozná a kiskorúak közösségi média-hozzáférését; Görögország már elfogadott egy 15 év alattiakat tiltó törvényt.
Több uniós tagállam úgy döntött, hogy nem várja meg az Európai Bizottság javaslatának végső elfogadását, és nemzeti szinten korlátozza a kiskorúak hozzáférését a közösségi médiához. Az intézkedéseket azzal indokolják, hogy a gyermekeket és a családokat fenyegető problémák halaszthatatlanok.
Mit tudunk
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szeptemberben terjesztette elő az EU Kids Act című javaslatot, amely megtiltaná a 13 év alattiak hozzáférését a legtöbb mai közösségi platformhoz, és szigorúan korlátozná a 15 év alattiak használatát. A tagállamok azonban gyorsabb lépéseket tesznek: Görögország parlamentje az elmúlt héten elfogadta az alul-15 évesek tiltását, Portugália néhány nappal a Kids Act bemutatása után értesítette a Bizottságot saját törvényéről, Ciprus a javaslat napján jóváhagyta a 15 év alattiak tiltását, és Ausztria egy 14 év alattiakat kizáró javaslattal fordult a Bizottsághoz.
Denmark digitális minisztere, Christina Egelund azt mondta: „Amíg várunk az EU Kids Actre – előremozdulunk nemzeti jogalkotással”. Egy görög digitális minisztériumi szóvivő közölte, hogy Athén azért lépett, mert a gyermekek védelme időszerű, és a görög jogszabályt a Bizottság által javasolt uniós megoldással „kiegészítőnek” tekintik.
A Bizottság a beérkezett nemzeti tervezetek megfelelőségét vizsgálja; a Politico szerint Ausztria javaslatához a Bizottság első hivatalos reakcióját várják, és ez lesz az első teszt eset arra, hogyan kezelik a nemzeti törvényeket.
Előzmények
A tagállami vezetők korábban egységes, uniós szintű életkori korlátozásokat szorgalmaztak, hogy elkerüljék a 27 különböző szabályrendszert. A harmonizált jogszabályt támogatók azt is hangsúlyozták, hogy az uniós megoldás lehetővé teszi az egységes végrehajtást a digitális szolgáltatásokról szóló DSA-val összhangban, amely hatósági felügyeletet biztosít a nagy platformok fölött.
Ugyanakkor a nyilvános aggodalom a közösségi média és a tizenévesek mentális egészsége miatt az elmúlt években erősödött, ami több országban politikai nyomást teremtett a gyorsabb cselekvésre. A politikai döntéshozók egy része szerint az EU-s eljárás túl lassú a problémák azonnali kezeléséhez.
Mi következik
A Bizottság később nyilatkozik arról, hogyan kezeli a nemzeti törvényeket, és felméri, hogy azok összeegyeztethetők-e az uniós joggal. Egy magas rangú uniós tisztségviselő azt mondta, hogy Franciaország nemzeti törvényével kapcsolatban világossá tették: a nemzeti szabályt később felül kell vizsgálni, és szükség esetén vissza kell vonni, ha lesz közösségi intézkedés.
A Kids Act elfogadása a Bizottság, az Európai Parlament és a tagállamok közötti tárgyalásoktól függ. A forrás szerint a jogszabály végleges formájának kialakítása több hónapot vesz igénybe, és a tárgyalások – egyes becslések szerint – nyolc–tizenkét hónapot igényelhetnek, ami a jogszabály bevezetését 2028-ba tolhatja.
Ez a pályakép zavaró helyzetet eredményezhet: a fiatalok egyes országokban korábban elveszíthetik a hozzáférést, majd később, az uniós intézkedések megjelenésével más szabályok léphetnek életbe, például szülői felügyelet engedélyezése.
A tagállamok többsége továbbra is hivatalosan az uniós harmonizációt preferálja, de a politikai nyomás és a közvélemény várakozása miatt több kormány sürgeti a gyors, nemzeti lépéseket, írja a Politico.
