Oleshkyben egyelőre tart a tűzszünet, finn és norvég vezető Putyinnal egyeztetett
Oleshkyben helyi tűzszünet lépett életbe és látszólag tart, miközben Finnország elnöke és Norvégia miniszterelnöke „őszinte” megbeszélést folytatott Vlagyimir Putyinnal a háború rendezéséről.
Oleshkyben, amely az orosz ellenőrzés alatt álló Dnyeper-parti város, helyi humanitárius tűzszünet lépett életbe október 27-én hajnalban, és a beszámolók szerint a frontvonal csendes volt a Dnyeper túlpartján fekvő Herszon felé nézve. A helyi megszakítás reggel 3-kor kezdődött; ukrán tisztségviselők szerint a szünet vasárnap 23 óráig tart.
Mit tudunk
Az Oleshkyben rekedt lakosság létszámát 1 500–2 000 főre tették; források szerint az élelmiszer-ellátás megszűnt a májusi utolsó bolti szállítás óta, és sokan éheznek. A tűzszünet célja evakuálás és humanitárius konvojok biztosítása volt: Melania Trump, az Egyesült Államok first ladyje közölte, hogy ő kérte a missziót, és X-en azt írta, hogy a konvojok biztonsága érdekében a műveletet két nappal előrébb hozták. A magától értetődően ellentmondásos körülmények miatt helyiek arról számoltak be, hogy az evakuáció során a megszálló hatóságok telefont vizsgálhatnak, és szűrést tarthatnak, hogy kiszűrjék a pro-ukrán nézetű személyeket; ezt Ksenia Arkhipova, az Oleshkyből 2022-ben elmenekült önkéntes mondta az Associated Pressnek.
Az Oleshky körüli tűzszünet nem országos: a források szerint éjszaka Oroszország Kijevet drónokkal és ballisztikus rakétákkal támadta, legalább egy ember meghalt és 15-en megsebesültek, valamint több régióban is találat érte a polgári infrastruktúrát.
Politikai és diplomáciai lépések
Alexander Stubb, Finnország elnöke és Jonas Gahr Støre, Norvégia miniszterelnöke közölték, hogy „őszinte és tartalmas” beszélgetést folytattak Vlagyimir Putyinnal a háború befejezéséről, és hogy a beszélgetés összefügg a jövő havi, Abu-dzabiban tervezett Oroszország–Ukrajna–USA tárgyalásokkal. Støre hozzátette, hogy jelentős nézetkülönbségek továbbra is fennállnak.
A kezdeményezést némelyek úgy értékelték, hogy a Kreml az amerikai belpolitikai fejleményekre is tekintettel jár el: a források szerint a tűzszünetet és a humanitárius missziót egyesek Donald Trump megnyerésére tett gesztusként értelmezik az amerikai közéletben. Orosz részről Szergej Lavrov külügyminiszter azt mondta, hogy a finn és norvég vezetők „semmi újat” nem ajánlottak, és csupán be akarnak szállni a tárgyalásokba.
Előzmények és megosztottság
Az európai vezetők között megosztottság látszik a közvetlen párbeszéd hatékonyságáról. Dánia miniszterelnöke, Mette Frederiksen nyilvánosan szkeptikus volt a két északi vezető kezdeményezésével kapcsolatban, és azt mondta, hogy ezt az akciót nem egyeztették a többi tagállammal. A finn-norvég telefonhívást Volodymyr Zelenskyy ukrán elnök is megkapta, és Zelenskyy közölte, hogy Stubb és Støre „világosan” közvetítették az orosz vezetés felé a deeszkaláció szükségességét, különösen az energia- és infrastruktúraszektorok védelmében.
Mi következik
A beszámolók szerint a trilaterális tárgyalásokat Abu-dzabiban tartanák, és a finnek és norvégok telefonja részben ezt előkészíteni igyekezett. A források azonban hangsúlyozzák, hogy a tűzszünet helyi és ideiglenes, és nem jelenti a háború felfüggesztését más frontokon, ahol a támadások folytatódnak, írja a TheGuardian.
