Abu-Dzabi-találkozó függ az amerikai döntéstől, Európa pedig ragaszkodik a részvételhez

Kijev és Moszkva küldöttségei az Egyesült Államok bevonásával írtak elő egy háromoldalú egyeztetés vázlatát Abu-Dzabiba, amelyet november 10-re tűztek be, közölték az érintettek. A találkozó célja a tűzszünet lehetőségeinek és hosszabb távú békemegállapodásnak az előkészítése.

Mit terveznek megvitatni

Volodimir Zelenszkij szerint az Abu-Dzabi napirendjén először kezdeti deeszkalációs intézkedések álljanak, például fogolycserék és az energiainfrastruktúra, valamint a Fekete-tenger menti zónák feletti tűzszünet. Zelenszkij azt is közölte, hogy a technikai tárgyalócsoportoknak meg kell vitatniuk a jövőbeli vezetői szintű háromoldalú találkozó formátumát.

Zelenszkij elmondta továbbá, hogy Ukrajna a végső megállapodás kapcsán elsősorban azt akarja tisztázni, milyen biztonsági garanciákat kap Európától és az Egyesült Államoktól, illetve szükség esetén a NATO-tól. Szerinte nem fogadhat el olyan megoldást, amely hosszabb távon sebezhetővé tenné Ukrajnát.

Terület és vezetői döntés

Zelenszkij közölte, hogy mindenfajta határmeghúzás — ideiglenes vagy végleges — csak vezetői szinten tárgyalható. Hozzátette, korábbi kompromisszumként felmerült a demilitarizált „pufferzóna” ötlete a donbászi kontaktvonal mentén, és ezt a kérdést újra megvitatták az amerikaiakkal az utóbbi hetekben. Szerinte a területi kérdések vezetői szintű döntést igényelnek.

Europa részvétele és képviselete

Az európai vezetők szerint be kell vonniuk őket a végső tárgyalásokba, mert ők nyújtják a legtöbb pénzügyi és katonai támogatást Ukrajnának. Zelenszkij és az amerikai tisztviselők elfogadják, hogy az európai kormányoknak szerepük lesz a biztonsági garanciák megvitatásában, mivel a békefenntartó erők elsősorban európai csapatokból állnának.

Ugyanakkor Brüsszel még nem határozta meg, ki képviselje Európát döntő helyzetben. A döntés hiánya miatt egyes országok saját kezükbe vették az egyeztetést: Finnország elnöke és Norvégia miniszterelnöke október végén 90 percet beszélt Vlagyimir Putyinnal, amit több európai kormány bírálta. Egy diplomatát idézve: „Túl sok középkorú férfi szeretné megoldani a háborút és bekerülni a történelemkönyvekbe.”.

A tárgyalások megtorpanhatnak

A folyamat egyik kulcskérdése, hogy mennyi ideig tart Trump elnök figyelme. A források szerint a Trump-adminisztráció érdeklődése újraéledt, de korábbi amerikai segélyek 2025-ben megszűntek, és a közel-keleti konfliktusok késleltették az előkészületeket. A washingtoni diplomaták név nélkül azt mondták, hogy az Abu-Dzabi-találkozó most „az amerikai oldaltól függ”.

Az európai diplomácia egy része szkeptikus Putyin komolyságát illetően; több forrás szerint a Kreml esetleg időhúzásra játszik, abban a reményben, hogy a tél során Ukrajna gyengül, és európai támogatás csökken. Emiatt az EU-s tisztviselők azt mondták, hogy nem alapozhatnak kizárólag a békefolyamatra, és szükséges a pénzügyi és katonai támogatás erősítése, valamint a szankciók szigorítása. Az EU csúcstalálkozóján Brüsszelben november 26-án az uniós vezetők az ukrán háború finanszírozásáról fognak tárgyalni, írja a Politico.

Mi következik

Az előkészítő egyeztetések, köztük az amerikai küldött Steve Witkoff októberi találkozói Kijevben, Oslóban és Szentpéterváron részben lezajlottak, de a következő lépés, a brüsszeli előkészítő ülés, az amerikai döntés függvénye volt. Azt, hogy az Abu-Dzabi találkozó megvalósul-e és milyen résztvevőkkel, az amerikai kormány időzítése és a közel-keleti helyzet fogja eldönteni