Az EPPO tovább vizsgálja von der Leyent, de még nem vallott személyesen
Az EPPO vizsgálatot folytat von der Leyen és a Pfizer vezére közötti vakcinatárgyalások ügyében, és források szerint von der Leyen eddig nem tett személyes vallomást; az EPPO vezetője a szervezet működését akadályozó problémákról beszélt.
Az Európai Ügyészség (EPPO) vizsgálatot folytat az Európai Bizottság elnöke és a Pfizer vezérigazgatója közötti vakcinatárgyalásokkal kapcsolatban, és egy, a vizsgálatot ismerő forrás szerint Ursula von der Leyen még nem tett személyes, helyszíni vallomást az ügyben. A nyomozást 2024-ben vette át az EPPO a belga vezetésű eljárástól.
Mit tudunk
Az EPPO által átvett iratok szerint a vádak között szerepel „közszolgálati beavatkozás, SMS-ek megsemmisítése, korrupció és érdekütközés”. Egy, névtelenséget kérő forrás közölte, hogy von der Leyen eddig nem adott személyes vallomást az EPPO-nak.
A Bizottság szóvivője, Thomas Regnier azt mondta: „A Bizottság demonstrálhatóan széles körben együttműködött az EPPO-val a tények tisztázása és az események felmérése érdekében.” Hozzátette, hogy ez „mindig az elnök nevében és teljes támogatásával történt”, és hogy az elnök „mindig, és továbbra is nagyon együttműködő” azzal kapcsolatban, hogy válaszoljon a nyitott kérdésekre „— az elnöki feladatainak és rendelkezésre állásának korlátai között”.
EPPO vezetője, Laura Codruța Kövesi a Politico-val folytatott interjúban azt mondta, hogy többször találkozott olyan uniós tisztviselőkkel, akik megtagadták az irodája idézésének elfogadását. „Néhány politikus azt hiszi, hogy a törvény fölött áll” — fogalmazott. Hozzátette: „Ha vallomásra hívnak, el kell menni.” Kövesi ugyanakkor nem kívánt konkrét vizsgálatokra vonatkozóan nyilatkozni.
EPPO működését veszélyeztető tényezők
Kövesi összesen három fő problémát jelölt meg, amelyek szerinte aláássák az EPPO munkáját: krónikus alulfinanszírozás, a jogi keret felülvizsgálatának késedelmei és a bonyolult bürokratikus felépítés, amely „végtelen vitákat” eredményez a nyomozók életének megnehezítéséről. Megjegyezte: távozása alkalmával attól tart, hogy az EPPO-t „lassan megölik”, mert a szervezet elvégzi a munkáját.
Kövesi azt is mondta, hogy a következő vezető, a német Andres Ritter legfőbb kihívása az lesz, hogy az EPPO függetlenségét és hitelességét megőrizze.
Nemzetközi és tagállami feszültségek
Kövesi kiemelte a görög ügyet, amely szerinte „a legnyilvánvalóbb” megfélemlítési kísérlet volt az EPPO ügyészei ellen. Tavaly Görögországban egy mezőgazdasági támogatási botrány következtében miniszterek és államtitkárok mondtak le. Négy kormánypárti képviselő ügye jelenleg a bíróságon van; mindannyian ártatlannak vallják magukat.
Májusban az EPPO hivatalos panaszt nyújtott be a Bizottsághoz a görög kormány azon lépései miatt, amelyek a nyomozásokat megakadályozták, és kifogásolta a görög legfőbb bírói tanács azon döntését, hogy nem hosszabbította meg öt évre az EPPO által delegált európai ügyészek mandátumát. Kövesi figyelmeztetett, hogy ez a Bizottság számára az EPPO-rendelet 16. cikke alapján EU-források csökkentéséhez vezethet.
Kövesi beszélt arról is, hogy a költségvetési megszorítások hatása érezhető más tagállamokban: Magyarország 2026. augusztusában hivatalosan csatlakozott az EPPO-hoz, ám Kövesi szkeptikus azzal kapcsolatban, mennyire lesz sikeres a működés beindítása, mert a Bizottság szerinte csak a szükséges költségvetés felét javasolta. Hasonlóan aggódott Lengyelország miatt, ahol szerinte nagy elvárások voltak, de az EPPO nem tudta teljesíteni ígéreteit.
Folyó ügyek
Kövesi említette továbbá, hogy az EPPO vizsgálatot folytat az Identity and Democracy politikai csoport több mint 4 millió eurós állítólagos visszaélése miatt, amely adósságokkal kapcsolatban a Patriots for Europe nevű csoportot terhelheti. Kövesi leszögezte: „Ha azt kérik tőlünk, hogy tartózkodjunk, mert választások zajlanak Európában, akkor egyáltalán nem dolgozunk.”.
Az EPPO és a Bizottság közlései, valamint Kövesi nyilatkozatai adták a cikk tényanyagát, írja a Politico.
