EP-képviselők bírálják a Frontex közösségimédia-figyelését lehetővé tevő uniós javaslatot

Az Európai Bizottság keddi javaslata jelentős bővítést irányoz elő az uniós határőrszolgálat, Frontex hatáskörében: a tervezet szerint az ügynökség belső struktúrát hozna létre a közösségi média megfigyelésére, és jelezné a platformoknak azokat a bejegyzéseket, amelyeket a javaslat szerint azok az EU-ba irányuló állítólagos illegális belépést segítik.

Mit tudunk

A javaslat alapján Frontex bejelentené a kérdéses tartalmakat az érintett platformoknak, és a tervek szerint a szervezet a Digitális Szolgáltatások Törvénye (DSA) keretében trusted flagger státuszért pályázna, ami prioritást biztosít a jelzéseinek. A Bizottság emellett a következő hét évre meg kívánja duplázni az ügynökség költségvetését és kiterjeszteni a kitoloncolási jogköröket.

A javaslatot több európai parlamenti képviselő és civil szervezet bírálta. Brando Benifei, az olasz szociáldemokrata EP-képviselő azt mondta: „legitim” a hatóságok számára a csempészetet hirdető online hirdetések eltávolítása, de szerinte „a széleskörű közösségi médiafigyelési mandátum ennél sokkal messzebb megy, online beszédet helyez egy határügynökség felügyelete alá.”.

Jan Penfrat, az EDRi nevű civil szervezet vezető szakpolitikai tanácsadója úgy fogalmazott, hogy „a DSA trusted flagger programját soha nem rendelték rendőrségi szerveknek az emberek online kifejezésének jogi megítélésének megkerülésére.”.

Előzmények

Korábban, 2019-ben egy hasonló, online követési jogköröket tartalmazó monitoring tendert visszavontak a magánélet és adatvédelem miatti bírálatok miatt. Benifei szerint a Bizottság most „az ICE invazív online követését másolja”, utalva az amerikai bevándorlási hatóság módszereire. A Bizottság és a Frontex részéről az ügyben ismételt megkeresésre nem érkezett kommentár.

A jelenlegi uniós keretek között léteznek már mechanizmusok a problémás tartalmak és dezinformációk kezelése érdekében, többek közt a DSA szerinti gyorsreagáló rendszer és a nemrég létrehozott demokratikus ellenállóképességet szolgáló központ, amelyek információcserét tesznek lehetővé civil társadalom, platformok és hatóságok között.

Mi következik

A trusted flagger státuszra vonatkozó pályázatot nemzetállami hatóságnak kell felülvizsgálnia annak megállapítására, hogy a pályázó rendelkezik-e a szükséges függetlenséggel és szakértelemmel. A Bizottság kezdeti kommunikációja szerint Frontex „ilyen entitásként fog fellépni”, amit később Henna Virkkunen, az uniós technológiai ügyekért felelős alelnök pontosított: ez azt jelenti, hogy az ügynökség pályázna a státuszra.

A javaslat vitája során egyes EP-képviselők a szigorúbb, célzott fellépést hangsúlyozták. Piotr Müller, lengyel jobbközép képviselő szerint „a mandátumnak pontosnak kell lennie” és a csempészek, emberkereskedők ellen kell irányulnia, nem a migrációról alkotott vélemények rendőrségére. Regina Doherty, ír középjobb EP-képviselő azt mondta, hogy az uniós hatóságoknak „eszközökre van szükségük” a határokon megjelenő változó fenyegetések elleni reagáláshoz, de szerinte most „az a prioritás, hogy a részletek pontosak legyenek, és világos jogi keretben lehessen gyorsan cselekedni.”.

A javaslat további jogi és politikai vitákat vet fel a szólásszabadság, a platformok felelőssége és a hatóságok szerepe kapcsán, a végső döntést a jogszabálytervezet további tárgyalásai fogják meghatározni, írja a Politico.