Az EU energetikai miniszterei elismerik: elfogytak a rövid távú eszközök az energiaárak fékezésére

Az energiapolitikai tárgyalásokon a luxembourgi csúcson a résztvevők többsége közölte: a rövid távú intézkedési lehetőségek nagy része kimerült, és a döntéshozók most elsősorban kárelhárítást tudnak alkalmazni. A figyelmeztetésre Dan Jørgensen, az EU energiaügyi biztosa korábbi felhívása is rímel, aki a találkozón a közelgő nehéz tél veszélyére hívta fel a figyelmet.

Mit tudunk

Az európai gázárak szerdán először óta 2022 meghaladták a 100 euró per megawattórát, amit a tárolók utolsó pillanatban megindult feltöltése és a közel-keleti háborúhoz kötődő ellátási nyomás fűtött tovább. Egy magas rangú európai energetikai tisztviselő azt mondta: „A rövid távú lehetőségeink többségét kimerítettük”.

Darragh O’Brien, az ír energiaügyi miniszter, aki az EU soros elnökségét vezeti, újságíróknak azt mondta: „Az EU és a tagállamoknak nincs varázspálcája, amellyel eltüntethetik az áremelkedéseket”. Közölte továbbá, hogy sok rövid távú intézkedést már meghoztak, és most a fenntarthatóbb megoldások felé kell lépni.

Előzmények

A múlt év során a tagállamok különféle intézkedéseket vezettek be, köztük megújuló programokat, különadót és költséges tüzelőanyag-támogatásokat, ám ezek nem szüntették meg a társadalmi feszültségeket, amelyek tömeges tiltakozásokban csaptak át. Jørgensen korábban energiatakarékosságra buzdította a fogyasztókat és vállalkozásokat, de a miniszterek a luxembourgi találkozón nem kívánták hivatalos politikává emelni ezt az irányt.

Mika Nykänen, a finn energiaügyi minisztérium államtitkára azt mondta, nem akarják korlátozni az embereket; helyette a viselkedés megváltoztatását ösztönző politikákat szorgalmazta, például házak energiahatékonyságát célzó támogatásokat. A lengyel államtitkár, Wojciech Wrochna szerint a keresletcsökkentés hatással lenne az iparra és a vállalkozásokra, és nem oldja meg a probléma hosszú távú természetét. Ebba Busch svéd energiaügyi miniszter közölte: „A magas árak maguk szabályozzák a keresletet”.

Költségvetési és piaci viták

A találkozón erős vita volt a támogatások jellege körül. Jørgensen hajlandó volt elfogadni, hogy a támogatások ideiglenesen fosszilis tüzelőanyagokra is kiterjedhessenek, de hangsúlyozta, hogy azoknak célzottaknak és átmenetieknek kell lenniük. Az EU tagállamai eddig 18 milliárd eurót költöttek adócsökkentésekre fosszilis tüzelőanyagok esetében a háború kezdete óta, többek között Olaszország friss intézkedéseivel a gázárak villamosenergia-árra gyakorolt hatásának csökkentésére.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a hónap eleji csúcson azt kérte a tagállamoktól, hogy tartósan ne növeljék a fosszilis üzemanyagok iránti keresletet, és tartsák ideiglenesnek a beavatkozásokat, hogy elkerüljék az egységes belső piac torzulását. Több ország — köztük Görögország — több fiskális mozgásteret követel a támogatások növeléséhez, míg mások a fosszilis tüzelőanyagok esetleges szubvencionálásának veszélyeire figyelmeztetnek.

A tagállamok elutasították az uniós szintű, olaj- és gázipari rendkívüli profitadót, és kétségek fogalmazódtak meg a központosított energiaellátás-vásárlás hatékonyságáról is. Franciaország vállalta, hogy a már korábban ígért 10 millió hordó fölé további több mint 40 millió hordó stratégiai kőolajat tesz rendelkezésre, írja a Politico.

Mi következik

A miniszterek szerint nincs gyors megoldás; a rövid távú menedzselés politikailag is nehéz. Jørgensen azt mondta: nincs „ezüstgolyó”, de a hosszabb távú intézkedések — például a villamosítás és az energiahatékonyság ösztönzése — összességében számíthatnak. A találkozón egyes javaslatok ellenállásba ütköztek, különösen azok, amelyek az adórendszerre vagy az uniós hatáskörök bővítésére tett kísérletnek tekinthetők