Fürcht Pál szerint a legfőbb ügyészség szűkítette az aranykonvoj-ügy nyomozását
Fürcht Pál volt főügyész hatórás meghallgatáson számolt be arról, hogy szerinte a Legfőbb Ügyészség és más szervek eltérítették az aranykonvoj-ügy nyomozását, és a politikai szintet sem vizsgálták meg.
A meghallgatáson Fürcht Pál lemondott főügyész hat órán át tett vallomást a vizsgálóbizottság előtt – közölte Horváth Lóránt ügyvéd a meghallgatást követő sajtótájékoztatón. Az ügyvéd elmondása szerint a helyszínen három tanúvallomást is megmutattak, amelyeket csak ott tudtak tanulmányozni, és amelyek szerinte alátámasztották Fürcht állításait.
Mit tudunk
Horváth szerint az első vita tárgya az volt, hogy a nyomozás iránya szűkült. Fürcht állítása szerint a Legfőbb Ügyészség (LÜ) iratanyagok tanulmányozása nélkül minősítette jogszerűnek az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) munkatársainak jelenlétét, és azt várta, hogy a nyomozás az elfogások jogszerűségének igazolását célozza.
Fürcht azt állította, hogy amikor felmerült az AH-s kényszervallatás gyanúja, azt mondták neki, ezzel nem kell foglalkozni. Az ügyvéd közlése szerint a Legfőbb Ügyészség vezetőinek kihallgatását megakadályozták, holott Fürcht ezt kezdeményezte, mert szerinte az LÜ részt vehetett a rajtaütésben közreműködő hatóságok kijelölésében és a gyanúsítottak személyének előzetes meghatározásában.
Fürcht állítása szerint a LÜ egyszerre volt potenciális résztvevője az eseménysornak és a nyomozás irányítója; a későbbi iratokból pedig az LÜ vezetőinek cselekvősége kimaradt. A volt főügyész szerint később a nyomozás irányát és a kihallgatások sorrendjét úgy alakították, hogy az AH szerepének vizsgálata eltolódott.
Előadott politikai vonatkozások
Fürcht állítása szerint a politikai szintet sem vizsgálták. A vallomás szerint 2026. március 3-án Orbán Viktor miniszterelnök utasítást adott a titkosszolgálatoknak az ukrán pénzszállítók elfogására, majd március 5-én a feljelentés és az ügyészi intézkedés rendkívül gyorsan követte a politikai döntést. Emiatt Fürcht szerint indokolt lett volna vizsgálni, hogy történt-e közvetett vagy közvetlen utasítás, illetve volt-e kapcsolat a politikai vezetés, az AH, a titkosszolgálati vezetés, a NAV és a Legfőbb Ügyészség között.
Következtetések a vallomás szerint
Fürcht álláspontja szerint a bizonyítási lánc a politikai szint előtt megszakadt, ezért nem lehetett megállapítani, hogy a büntetőeljárás nem politikai célokat szolgált-e. Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy a védők által látott tanúvallomások megerősítik az informális megbeszélések megtörténtét, amelyeken „fülbe súgott üzenetek és a szembeállított retorziók” hangzottak el, írja a 24.hu.
