Ungár Péter: a budapesti közbiztonsági válság valójában szociális krízist jelent

Ungár Péter azt írta, hogy a budapesti közbiztonságról folyó vita parttalan, és a látszólagos közbiztonsági krízis valójában szociális krízis. Kijelentette, hogy a problémát az okozza, hogy pszichiátriai és szociális intézményeket zártak be alapos, széles körben egyeztetett szakmai hatástanulmány, részletes tervezés, időzítés és költségvetés nélkül, megfelelő alternatív ellátás hiányában.

Mit tudunk

Ungár szerint a bezárások következtében növekedtek az utcán látható sérülékeny csoportok. Idézte Soproni Tamás terézvárosi polgármestert, aki szerint nagyjából 1 000–1 500 hajléktalan, 300–400 kezeletlen pszichiátriai beteg, néhány ezer drogos és 3–5 ezer palackgyűjtögető van Budapesten. Ungár megállapította, hogy ezek a jelenségek sokaknál a közbiztonságromlás érzetét keltik.

Ungár leszögezte, hogy a deinstitucionalizálás, vagyis az intézménykiváltás célja az elmúlt négy évtizedben a szociálpolitika egyik fő törekvése volt, és a tömegintézmények kritikai érvei — hospitalizálás, intézményi erőszak, túlgyógyszerezés, indokolatlan kényszerintézkedések — megalapozottak.

Ítélet és következtetés

Ugyanakkor Ungár azt írta, hogy a világban elhibázottnak bizonyult intézménytelenítés következményeinek levonása és a megfelelő lépések megtétele Magyarországon hiányzik. Hozzátette, hogy léteznek példák arra, ahol a tanulságok feldolgozását és a szükséges intézkedések bevezetését elvégezték, de Magyarországon ez „fájóan hiányzik”, írja a 24.hu.