Az ÁBTL november 4-től nyilvánossá teszi 50–60 ezer egykori ügynök nevét és adatait
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára november 4-én közzéteszi a nyitottaktak.hu oldalon mintegy 50–60 ezer egykori ügynök nevét és adatait; a részletes B-dossziék több mint 9 ezer példánya 2027. február 25-éig válik nyilvánossá.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) főigazgatója, Cseh Gergõ Bendegúz az MTI-nek azt mondta, hogy november 4-től lesz elérhetõ a nyitottaktak.hu, amelyen több tízezer egykori ügynök neve és adata válik nyilvánossá. A nyilvánosságra hozatal eredeti célhatárideje október 20. volt, a csúszás oka az iratanyag elõzetes átvizsgálásának és a közzététel elõkészítésének többletideje volt.
Mit tartalmaznak az elérhetõ iratok
Cseh Gergõ közlése szerint kezdetben három irattípus lesz ingyenesen böngészhetõ: a 6-os kartonok, amelyek az ügynökök személyazonosító adatait és fõbb tevékenységeit tartalmazzák; a B-naplók, amelyekben a beszervezési dossziék ügynökeinek nevei szerepelnek; és a H-adattár, amelyben a hálózati személyek adatait és fedõnevét rögzítették mágnesszalagokon a 1970-es évektõl.
Összesen mintegy 50–60 ezer személy adata kerül nyilvánosságra, az adathordozók között átfedés lehet. A negyedik irattípus, a részletes B-dossziékat tartalmazó anyag több mint 9 ezer dokumentuma 2027. február 25-éig lesz elérhetõ; ezek 20–50 vagy akár több száz oldalas dokumentumok, amelyek a tartótiszt nézõpontjából részletesen bemutatják az ügynöki pályafutást.
Hitelesség, hiányok és jogi lehetõségek
A főigazgató hangsúlyozta, hogy az állambiztonsági iratok tartalma nem mindig valós és gyakran hiányosak. „Nem kell mindent elhinni az állambiztonsági szerveknek és irataiknak!” – figyelmeztetett Cseh Gergõ. A levéltár feladata szerinte a dokumentumok torzításmentes megõrzése és rendszerezett hozzáférhetõvé tétele; a történeti értékelés viszont további források és történészi munka kérdése.
Cseh Gergõ azt is közölte, hogy számos kérés érkezett az adatok közzététele elleni intézkedésre, de a törvény nem ad lehetõséget az adat eltávolítására. Az érintettek azonban helyesbítést fûzhetnek az iratokhoz, saját verziójukat elõadhatják, például hogy a beszervezés zsarolás hatására történt. A levéltár segít az iratok értelmezésében, az érzelmi és erkölcsi feldolgozáshoz azonban mentálhigiénés szakemberek bevonását is szükségesnek nevezte, írja a 444.