A kormány 2026. november 4-én közzéteszi a kommunista állambiztonsági ügynökök névsorát

A döntést a miniszterelnök által vezetett új kormány hozta meg, és a közlés időpontját hivatalosan 2026. november 4-re tették. A nyilvánosságra hozatalt a társadalmi kapcsolatok és kultúra miniszter, Zoltán Tarr indokolta azzal, hogy „a demokratikus társadalomnak joga van megismerni a múltját” – írta Facebookon.

Mit tudunk

A történelmi állambiztonsági levéltárakban 50 000–60 000 név szerepel, az iratanyag hossza elérné a három mérföldet, ha egymás mellé helyeznék. A levéltárakban található dokumentumok közül körülbelül 9 000 személyre vonatkoznak részletes fájlok, háttérellenőrzések és vallomások. A teljes gyűjtemény egy online, kereshető adatbázissá alakul át; a részletes iratokat 2027 februárjában hozzák nyilvánosságra, miután a vonatkozó egészségi, függőségi és szexuális irányultságra vonatkozó személyes adatok törlésre kerülnek a jogi előírások szerint.

István Papp, a levéltárak akadémiai osztályának vezetője azt mondta: „szélesre nyitunk egy ajtót, amely résnyire volt hagyva”, és egy történészként támogatja a nyilvánosságra hozatalt, ugyanakkor együttérzését fejezte ki azokkal, akik először szembesülnek családjuk múltjával. A források szerint a nevek közül nagyjából 10 százalékuk ma is él.

Előzmények

A kormány lépése hosszú viták része a posztszovjet térség országaiban; Kelet-Németország 1992-ben, a Csehország 2003-ban, Lettország pedig 2018-ban tette közzé hasonló listákat. Magyarországon a levéltári anyag egy része megsemmisült 1956 alatt vagy eltűnt az 1989-es rendszerváltás idején. Az elmúlt évtizedekben részleges listák, szivárgások és politikai botrányok többször is felmerültek, de a teljes anyag nagy része a nyilvánosság számára zárt maradt.

Miklós Kiss, a kényszermunka-tábor túlélője és áldozatokat képviselő egyesület elnöke azt mondta: szerinte a listák korábbi közzététele jobb lett volna. „Az emberek megtudják, hogy minden családban voltak árulók” – fogalmazott, és feltette a kérdést, hogy mit lehet kezdeni ezekkel az információkkal most.

Mi következik

A levéltárak szerint a nyilvánosságra hozatal várhatóan személyes, családi és társadalmi reakciókat vált ki; a dokumentumok többsége hiányos lehet, és sokszor nem tisztázott az ügynökök motivációja vagy jelentéseik terjedelme. Domokos Szokolay történész azt reméli, hogy a közzététel „nem válik közéleti megszégyenítéssé”, és hogy az emberek megértik majd az ügyek összetettségét. Szokolay hozzátette, hogy személyes célja az, hogy a transzgenerációs traumák beszélgetés tárgyává váljanak.

Az online adatbázis indítását kiterjedt kutatói és civil viták előzték meg; a hozzáférés korábban csak kutatóknak és az áldozatok leszármazottainak volt engedélyezve. A hatóságok azt közölték, hogy a közzététel jogi és adatvédelmi szempontok figyelembevételével történik, és hogy egyes iratokat részleteiben vagy későbbi időpontban tesznek elérhetővé, írja a TheGuardian.