Az Országgyűlés megvitatja a zártkörű tőkealapok tényleges tulajdonosainak nyilvánosságát
Az Országgyűlés hétfőn négynapos ülést kezd Magyar Péter miniszterelnök felszólalásával; a képviselők között szerepel a zártkörű tőkealapok tényleges tulajdonosainak nyilvánossá tétele, a december 24. munkaszüneti nappá nyilvánítása és több jogszabálymódosítás.
Az Országgyűlés hétfőn 13 órakor megkezdi négynapos ülését, amelyet Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalása nyit. A képviselők megemlékeznek Getto József (SZDSZ) volt parlamenti képviselőről, majd másfél órán át interpellálhatják a kormány tagjait, az ülésen az azonnali kérdések és válaszok órája is helyet kap.
Mit tudunk
A napirenden szerepel a pénzmosás megelőzéséről és zártkörű tőkealapokat érintő szabályokról szóló javaslat, amely a törvényjavaslat szerint feloldja az értékpapírtitkot a tényleges tulajdonosi adatok hatósági rögzítéséhez szükséges folyamatokban, és így lehetővé tenné a zártkörű alapok tényleges tulajdonosainak megismerését. A parlament továbbá tárgyalja a közvagyon védelmét és a közbizalom helyreállítását szolgáló jogszabálycsomagot, amely a képviselők, politikai vezetők és közigazgatási államtitkárok vagyonnyilatkozataira vonatkozó szabályokat érinti.
Szintén napirenden van a javaslat, amely december 24-ét munkaszüneti nappá nyilvánítaná, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló módosítás, amely a nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárást is magában foglaló ügyintézési határidők rendezését kezdeményezi.
Jogi nyilvántartások és közmédia
A képviselők megvitatják a cégnyilvánosságra és a civil szervezetek nyilvántartására vonatkozó törvénymódosítást, amely meghatározza, hogy mely adatokat tanúsít közhitelesen a cégjegyzék és a civil nyilvántartás. Az egyes magánjogi nyilvántartásokat érintő javaslat alapján a jogi személyek nyilvántartásáról szóló, 2025-ben elfogadott törvény hatálybalépését 2029. január 1-jére tolnák el az eredetileg tervezett 2027. január 1-je helyett.
A parlament napirendjén továbbá szerepel a Magyar Rádió és Televízió Zrt. alapító okiratának elfogadása és a Magyar Távirati Iroda létrehozásáról szóló határozati javaslat megvitatása, amelyek célja az új közmédiastruktúra társasági jogi, tulajdonosi, szervezeti és átmeneti szabályainak rendezése, írja a 24.hu.
