Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a falfirkaügyben hozott kúriai jogegységi határozatot
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria 2022-es jogegységi határozatát, amely szerint a falfirka tartalmától függetlenül mindig rongálásnak minősül. A testület most azt írta elő, hogy a bíróságok vizsgálják a felirat üzenetét és alkotmányos védettségét.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria 2022-es jogegységi határozatát, amely szerint a kisebb kárt okozó falfirkálás tartalmától függetlenül bűncselekménynek minősülhet. A korábbi jogértelmezést Polt Péter akkori legfőbb ügyész kezdeményezésére, Varga Zs. András kúriai elnök vezetésével hozták meg 2022-ben.
Mit tudunk
A Kúria 2022-es határozata szerint a véleménynyilvánítás szabadsága nem jogosít fel mások tulajdonának megrongálására, és önmagában a felirat vagy ábra elhelyezése is megalapozhatja a rongálás súlyosabban büntetendő esetét. A kúria megfogalmazása szerint „alapjoggyakorlásra hivatkozás önkényt nem igazolhat”.
Az Alkotmánybíróság most azt mondta ki, hogy bár a véleménynyilvánítás szabadsága nem jogosít fel tulajdonrongálást, a tulajdon védelme sem élvezhet minden esetben egyértelmű elsőbbséget a véleménynyilvánítással szemben. Ennek következményeként a bíróságoknak vizsgálniuk kell, hogy egy falfirka milyen üzenetet hordoz, és az elhelyezés alkotmányosan védett-e.
Előzmények
Az 2022-es jogegységi határozatot követően 2023-ban az akkori ellenzéki parlamenti pártok — DK, MSZP, Jobbik, Momentum, LMP és Párbeszéd — alkotmányjogi panaszt nyújtottak be, amelyet az Alkotmánybíróság most bírálta el.
Mi következik
Az Alkotmánybíróság megállapítása szerint a Kúria korábbi jogértelmezése kizárta a körülmények mérlegelését, ezért ellentétes az alkotmányos alapjogok védelmével. A bíróságok ezután egyedi mérlegelés alapján dönthetnek a tulajdonhoz való jog és a véleménynyilvánítás szabadsága közötti konfliktusról, írja a 444.
