Az MTA szerint a JÉGER nem okozza az aszályt, csapadékcsökkenésre sincs bizonyíték
Az MTA jelentése szerint nincs bizonyíték arra, hogy a JÉGER jégkármérséklő rendszer csökkentené a csapadékot vagy kiváltaná a 2026-os aszályt; a tanulmány azt is megállapítja, hogy a rendszer jégkár-ellenes hatása eddig nem igazolható.
Az MTA jelentése szerint a jégkármérséklő rendszer (JÉGER) nem felelős a hazai csapadékhiányért, és nincs bizonyíték arra sem, hogy működése csökkentené a csapadékmennyiséget. A kutatók ugyanakkor azt is közölték, hogy a rendszer eredeti célja, a jégkár érdemi mérséklése, eddig tudományosan nem igazolható.
Mit tudunk
A jelentés szerint a JÉGER talajgenerátorokkal ezüst-jodidot juttat a légkörbe, amely a feláramlások révén a zivatarfelhőkbe kerülve mesterséges jégképző magokként működhet. A beavatkozás célja, hogy a felhőkben több, kisebb méretű jégszem képződjön, amelyek a felszín elérése előtt elolvadva mérsékelik a jégkárt.
A kutatók a magyarországi, 170 éves éghajlati adatsor alapján megállapították, hogy a száraz és csapadékos periódusok természetes ingadozást mutatnak. Kiemelték, hogy az idei, 2026-os nyár országos szinten mérések kezdete óta a legszárazabb volt, de ez egy egész Európát érintő időjárási anomália része, nem helyi, mesterséges beavatkozás következménye.
Fizikai érvekre hivatkozva a jelentés azt állítja, hogy egy átlagos zivatarfelhő mozgási energiája és vízgőztartalma a talajgenerátorok kibocsátásához képest elhanyagolható. A szerzők szerint ahhoz, hogy az ezüst-jodid megakadályozza az esőcseppek kialakulását, a jelenlegi kapacitás sokszorosára lenne szükség.
Előzmények
A 2014 és 2026 közötti meteorológiai radaradatok elemzése nem mutatott ki jelentős csökkenést a zivatarok jégveszélyességében, így a nagyobb jégszemekkel járó viharok gyakorisága nem mérséklődött. A tanulmány szerint bár az elméleti alapok valósak, a hazai gyakorlati eredményességet eddig nem sikerült tudományosan igazolni.
Mi következik
Az MTA részletes elemzése után a kutatók szigorúbb állami szabályozást javasolnak. Kiemelték, hogy Magyarországon jelenleg az időjárás-módosító berendezések telepítése és működtetése nincs bejelentéshez kötve, ezért javasolták a meglévő rendszerek bejelentéskötelessé tételét és az új rendszerek engedélyezését kötelező hatástanulmányokhoz.
A jelentés szerint bár a hazai mérések egyelőre nem igazoltak országos ezüst-jodid-szennyezést, a generátorok közelében a talaj felső néhány centiméteres rétegében célzott méréseket javasoltak, írja a 24.hu.
