Az FDI-vezérelt növekedés csapdába szoríthatja a magyar gazdaságot, hiába áramlik a külföldi tőke
A gazdaság növekedési modellje tartósan az FDI-vezérelt, exportorientált iparosításra épül, de a 2018 utáni lassulás és a modell belső korlátai miatt fennáll a veszély, hogy a külföldi tőkeáramlás ellenére a felzárkózás megakadhat.
Az elmúlt években a közvetlentőke-befektetésekre (FDI) épített, exportvezérelt modell határozta meg Magyarország és a visegrádi országok növekedését. A külföldi beruházások termelési kapacitásokat, exportlehetőségeket és technológiát hoztak, és a régiót az európai termelési hálózatokhoz kapcsolták.
Mit tudunk
Az EU-átlaghoz való konvergencia erőteljes volt 2018-ig; azóta azonban lassulás jelei mutatkoznak. A lassulást több tényező magyarázhatja: korlátok a humántőkében és az innovációban, demográfiai problémák, intézményi hiányosságok, valamint a változó világgazdasági környezet. Emellett maga a növekedési modell is korlátokat vet fel.
Mi következik
A feltárt összefüggések alapján indokolt az FDI és a gazdasági növekedés közti kapcsolat részletes vizsgálata, különös tekintettel a globális értékláncokhoz való kapcsolódásra, írja a Portfolio.
