A Cop31-en az elektrifikáció és a fosszilis üzemanyagokról szóló nem kötelező útiterv a középpontban

A Cop31 világvezetők, miniszterek és magas rangú tisztségviselők több mint 190 országból 2026. november 9. és 20. között tartott tanácskozása. A csúcstalálkozó házigazdája Törökország, de a formális tárgyalásokat Ausztrália vezeti egy ritka, megosztott elnökségi megállapodás alapján.

Mit tudunk

A találkozó két szálon zajlik: Törökország felügyeli az „akcióprogramot”, amely önkéntes intézkedéseket foglal magában, például hulladékcsökkentést, metánkibocsátás-csökkentést, élelmezésbiztonsági kezdeményezéseket és az elektromos átállás előmozdítását, míg Ausztrália vezeti a formális tárgyalásokat az olyan munkaprogramok részleteiről, mint a „méltányos átmenet”, a klímafinanszírozás és a párizsi célokhoz való igazítás.

Az ülés napirendjén központi szerepet kap a fosszilis üzemanyagokról szóló, politikailag érzékeny kérdés. A 2023-as Cop28 óta először került szóba közvetlenül a fosszilis energiahordozók kérdése: idén nem kötelező érvényű, útiterv-jellegű dokumentummal tervezik kezelni az átmenetet a fosszilisektől a tiszta energiák felé.

Fejlődő országok részéről hangsúlyos elvárás a megnövelt pénzügyi támogatás. A Cop31-re Nepál példája is rámutat: az ország hozzáférést kapott a „veszteség- és kár” globális alapjához egy közelmúltbeli katasztrófa után, de a források még mindig elégtelenek a klímaveszélyek növekvő költségeihez. A forráshiányt tetézi, hogy a gazdag országok külföldi segélyei csökkentek, miközben a kamatemelkedés növelte az adósságterheket a szegényebb államoknál.

Előzmények

A párizsi klímaegyezmény 2015-ös elfogadása óta a cél az volt, hogy az ember okozta felmelegedést ipari kori szinthez képest 1,5C alatt tartsák, vagy legalább minimalizálják a túlzott emelkedést. Az ENSZ szerint a 1,5C cél már be lett lépve, de gyors kibocsátáscsökkentéssel csökkenteni lehet az „átugrást”, és évszázad végére visszatérni alacsonyabb hőmérsékleti pályára.

A fosszilis üzemanyagokat célzó korábbi ellenállás miatt a kérdés nem került rendszerint a hivatalos napirendre, hiszen a konszenzus szükséges a COP-döntésekhez. 2023-ban azonban a Cop28 egy nyilatkozatban először foglalkozott közvetlenül az átmenettel. Idén Brazília két útitervet nyújtott be: az egyik a fosszilis üzemanyagoktól való átállást, a másik az erdőirtás megállítását célozza, és mindkettő a tárgyalások fontos elemévé válhat.

Mi következik

Sikernek tekinthető, ha a részt vevő országok elfogadják Brazília útitervét, előrelépés történik a klímafinanszírozásban a fejlődő államok számára, és tovább dolgoznak a „méltányos átmenet” mechanizmusának kidolgozásán. A formális tárgyalásokon túl a Cop31-en kötelezettségvállalások is születhetnek nemzetek és államcsoportok részéről, amelyek nem igényelnek konszenzust a teljes tagsággal.

Az elektromos átállás különösen hangsúlyos lesz. Jan Rosenow, az oxfordi egyetem professzora szerint az elektrifikáció és hatékony elektromos technológiák globálisan az elsődlegesenergia-felhasználás felére csökkenthetik az igényeket, ami erős érv lehet az átállás felgyorsítása mellett. Emellett a megújuló kapacitás növekedése több térségben — például Afrika és Kína egyes részein — már most is csökkenti az olajfüggőséget és javítja az energiaellátás biztonságát.

Politikai oldalon több ország belpolitikai változásai is befolyásolhatják az eredményeket: Luiz Inácio Lula da Silva újraválasztása Brazíliában, valamint más választási fordulatok nemzetközi mozgalmakat és koalíciókat erősíthetnek. Az Egyesült Államok szövetségi részvételének hiánya ellenére kongresszusi képviselők, üzleti szereplők és civil szervezetek várhatóan jelen lesznek, írja a TheGuardian.