Az EU az EU KIDS Act révén életkori korlátokkal védené a gyerekeket a közösségi médiában
Az EU bemutatta az EU KIDS Act tervezetét, amely a 13 év alattiak közösségi médiás jelenlétét szabályozná és a platformok tervezési megoldásaira is kiterjedne. Timár Borbála szerint a tiltás helyett oktatással kell felkészíteni a gyerekeket.
A vita arról, hogyan szabályozzák a fiatalok jelenlétét a közösségi médiában, világszerte zajlik. Timár Borbála digitális gyermekvédelmi szakértő az EU KIDS Act tervezetének és a nemzetközi kísérleteknek az eredményeiről beszélt, és azt mondta, hogy a „szigorú tiltás nem tűnik hatékonynak”.
Mit tudunk
Az Európai Bizottság beterjesztette az EU KIDS Act nevű javaslatot, amely életkori szabályokat és a platformok tervezési megoldásainak korlátozását kombinálja. A tervezetben szerepel, hogy 13 év alatt alapból tiltanák a közösségi megjelenést, majd csak fokozatos engedélyezést tennének lehetővé. A javaslat megalkotói — a cikk szerint — tanultak az ausztrál tiltás hibáiból és a brazil szabályozáshoz hasonlóan a függőséget elősegítő tervezési elemekre is fókuszálnának.
A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet, a DSA már tiltja a kiskorúak profilalkotáson alapuló célzott hirdetéseit, szigorúbb adatvédelmet ír elő, és a zaklatás elleni mechanizmusokat is elősegíti. Timár szerint ezek az intézkedések fontos lépések, de önmagukban nem oldják meg a fiatalok online jelenlétéből eredő kihívásokat.
Előzmények
Nemzetközi szinten többféle megközelítést látható: a brit irány önszabályozó jellegű megoldásokat preferál, sok országban vezettek be iskolai mobiltelefon-tilalmakat, és egyes államok — köztük Ausztrália — akár szélesebb közösségimédia-tilalmat is bevezettek. Timár Borbála szerint azonban a kutatások tömege arra utal, hogy a puszta tiltások nem hozzák meg a várt eredményeket.
Mi következik
Timár Borbála azt mondta: „inkább az lenne hatékony, ha már az óvodától kezdve tanítanánk a gyerekeket az online médiáról”, és évek óta médiatudatosságra nevelő oktatási anyagokat fejleszt és tanárképzéseket tart. A szakértő szerint a szabályozásnak és az oktatásnak párhuzamosan kell működnie: a platformok tervezési megoldásainak szabályozása csökkentheti a kockázatokat, de önmagában nem helyettesíti az iskolai és családi nevelést.
A tervezet vitája jelenleg is zajlik az uniós intézményekben; a végső döntés és az esetleges nemzeti implementációk részletei a tárgyalások eredményétől függenek, írja a 444.
