Cop31: a házigazda és az elnök szerint kézzelfogható, megvalósítható klímaeredményre van szükség

A klímacsúcs hivatalos helyszíne Antalya, Törökország, a formális tárgyalásokat azonban Ausztrália fogja elnökölni, miután tavaly kompromisszum született a két ország versengése után. A tárgyalásokon közel 190 ország képviselői vesznek részt, és a rendezvény az erőteljes El Niño és a globális kibocsátások lassú csökkenése közepette zajlik.

Mit tudunk

Chris Bowen, Ausztrália klíma- és energiaminisztere és a Cop31 tárgyalások elnöke a Guardiannek azt mondta: „Szükségünk van egy kézzelfogható eredményre, amelyet az emberek valósnak látnak. Szükség van előrelépésre, ez legyen egy lépés előre az előző Copokhoz képest.” Bowen hangsúlyozta azt is, hogy Ausztrália „erős, ambíciózus eredményt” akar elérni a csendes-óceáni szigetállamok ügyében.

Adão Soares Barbosa, a legkevésbé fejlett országok 44 tagú tárgyalócsoportjának elnöke közölte: „A 1,5 °C tartásához, a finanszírozás elérhetővé tételéhez, az alkalmazkodás erősítéséhez és a veszteség-kár kompenzálásához nem politikai választásra, hanem a túlélésre van szükség. A párizsi egyezmény hitelességét nem a tett ígéretek, hanem a teljesített kötelezettségek és a sebezhető országokban védett életek fogják mérni.”.

Rukiya Khamis, a 350.org kelet-afrikai programvezetője azt mondta: „Kelet-Afrikában az emberek a klímakrízis pusztító hatásaival szembesülnek. A szükséges pénz a legtöbb érintett ország és közösség számára elérhetetlen. Alapvetően igazságtalan, hogy a legkevésbé felelős országok viselik a legnagyobb költségeket.”.

Előzmények

Idén rekordmagasságú hőmérsékletek dőltek meg, több mint 50 000 ember halt meg európai hőhullámok idején, súlyos erdőtűzfüst borította Észak-Amerika nagy területeit, és egy nepáli gleccser összeomlása több mint 1 500 halálos áldozattal járt. A tudósok az El Niño-t a fosszilis üzemanyagok miatti melegedés által felerősített jelenségként írták le, amelynek hatása még csak tetőzés előtt áll, és több százezer ember életét és több billió dollárnyi kárt fenyeget.

A csúcsot övező feszültség várhatóan a gazdag és a fejlődő országok között jelenik meg, különösen a klímahatások finanszírozásáról és a kibocsátáscsökkentés üteméről folyó vitákban. A tárgyalásokon napirenden lesz az is, hogy a globális végső energiaellátás mekkora hányada származzon villamos energiából 2035-re; Törökország javaslata 35 százalékos célt említ, de ellenállás is várható.

Mi következik

Az ENSZ klímafőnöke, Simon Stiell kijelentette: „A klímahatások évente minden népességet és gazdaságot egyre keményebben érintenek. Majdnem minden nagy gazdaság most már a klímaintézkedést központi gazdasági növekedési és energiaügyi célként kezeli.”.

A csúcson hiányzik az Egyesült Államok hivatalos delegációja, miután az amerikai kormány a forrás szerint idén is visszalépett a részvételtől. A White House szóvivője szerint az amerikai kormány „nem akar részt venni a többi ország által elfogadott szélsőséges klímapolitikában”. Donald Trump a kampányrendezvényeken úgy nyilatkozott a fosszilis ipar profitjairól: „I don’t give a damn.” Ugyanakkor húsz demokrata képviselő érkezett Anatalyába, miután pártjuk választási sikereket ért el az Egyesült Államokban.

Az ausztrál elnökség alatt zajló tárgyalások célja, hogy konkrét, megvalósítható intézkedésekben állapodjanak meg a kibocsátáscsökkentések és a klímafinanszírozás végrehajtására. A további viták középpontjában marad a bővebb és kiszámíthatóbb pénzügyi források biztosítása a sebezhető országok számára, különösen a kis szigetállamok és a legkevésbé fejlett országok alkalmazkodási és veszteség-kár igényeire reagálva, írja a TheGuardian.